A cseh RE:START program célja, hogy a régiók fejlődését szén-mentes, alternatív módon segítse.
Az északnyugat-Csehországban található Most városa az ország kortárs történelmének fekete pontja. A kommunizmus alatti közép- és kelet-európai ökológiai katasztrófát feltáró könyveket leginkább a Most-ból származó képekkel illusztrálják. Az 1970-es évekbeli ólomnyomatokon látszik, ahogy egy takaros közép-európai vár karcsú épületeit bulldózerek dózerolják le. Előtte egy lignit gödör sötét szája tátongott – és elnyelte volna e cseh település identitását.
Sok hely Ústí nad Labem-i régióban (Ústecký kraj) ugyanarra a sorsra jutott, mint Most települése. Részlegesen vagy teljesen eltűntek, mivel a külszíni fejtésű bányák, melyek a kommunista Csehszlovákia tervgazdálkodását táplálták, elnyelték őket.
Litvinov egy kisváros a bányákkal körbevett Most közelében. Polgármestere Kamila Bláhová azt mondja, hogy a szén történetének még a „mi életünk alatt” véget kell érnie. „1976-ban születtem Mostban, kortárs történelmünk környezetvédelmi szempontból legrosszabb időszakában” – mondja Bláhová. „Azokban az időkben rengeteg város tűnt el a térképről, szörnyű volt.”
Városlakó kortársa, Gabriela Nekolová úgy emlékszik, hogy gyerekkorukban a szennyezés miatt minden gyereknek maszkot kellett hordania iskolába menet. Ma Nekolová a RE:START központi kormányzati program alelnöke, amely a cseh bányászati régiók gazdasági fellendítését célozza.
Emlékszik, amikor a közösséget sokkolta az egyik utolsó még álló épület, egy templom áthelyezése. A régi város maradéka törmelékként végezte egy mesterséges tó alján, mivel a régi külszíni bányát vízzel töltötték fel, a terület hosszú revitalizációs, helyreállítási folyamatának részeként. A szén hajtotta a gazdaságot és profitot hozott, mondja Nekolová, de „az Ústecký régió súlyos árat fizetett a nemzeti fejlődésért.”
Úgy véli, hogy a cseh kormány a felelős a szénrégiók szén-mentes fejlesztésének támogatásáért, mivel a gazdaság egésze hasznot húzott a bányákból. Az Ústecký régió ma már hírhedt a környezeti károkról, a magas munkanélküliségről és a tömeges elvándorlásról.
RE:START bányász régiók
„20 évbe telt, hogy meggyőzzük a cseh kormányt a RE:START program elindításáról” – sóhajtja Nekolová. A RE:START országos programját a kormány 2015-ben indították el. Célja, hogy az ország három szénrégiójának (Ústecký, Karlovarský és Szilézia) gazdasági és társadalmi átalakítását támogassa: segítia helyi vállalkozásokat, az innovációt, a kutatás-fejlesztést (R&D) és a felsőoktatást, befektet a lakásépítésbe és a közlekedésbe, helyreállítja és újjáéleszti a szennyezett területeket, valamint ösztönzi a munkahelyteremtést.
A RE:START egyedi program Közép-és Kelet-Európában, és a kormányzó pártban bekövetkező változások ellenére fennmaradt.
„A RE:START jelzi, hogy a kormány komolyan veszi a bányák bezárását” – mondja Bláhová, hozzátéve, hogy jobb lett volna, ha már az 1990-es években létrejön a program, amikor a gazdaság szerkezetátalakítása elkezdődött. Jelenleg a bányabezárások kevesebb munkahely veszteséggel járnak, mint a ’90-es években, mivel már sokkal kevesebb embert alkalmaznak a bányaiparban.
Amikor a RE:START elindult, Nekolová szerint a felelősei hamar rámutattak arra, hogy munkájuk sokkal bonyolultabb, mint amire először számítottak: a bányászat fokozatos kivezetése úgy menedzselhető, ha a régióra jellemző szerkezeti társadalmi problémák kezelését jelenti, és ezért a helyi szintű fejlesztések kifinomult megközelítését is magában foglalja.
Az intézkedések meghozatala előtt a RE: START felelősei összegyűjtötték az érintett közösségektől és szakértőktől származó információkat. A program költségvetése 2030-ig körülbelül 2 milliárd euró. Ez nemcsak az államháztartásból származó pénz, hanem olyan más finanszírozási forrás is (amely egy része a RE: START nélkül nem került volna a régiókhoz), mint: az EU Szociális Alapja, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási Bank befektetései vagy a Kohéziós Alap.
A közösség részvétele kulcsfontosságú
„Szerkezetváltásra van szükség” – mondja Bláhová polgármester, rámutatva, hogy az új, régi és az alternatív iparágak együttesen adhatják Litvinov és a környező régió új gazdasági összetételét.
„Egy tisztán működő vegyiparhoz ragaszkodnánk” – mondja. Litvinov ad otthont a Csehország egyik legfőbb finomítójának. Bláhová szívesen látná a turizmus és a szolgáltatások fejlesztését is – Litvinov ugyanis hegyvidéken fekszik.
„Mindig is taszító régiónak tartottak minket, de ez nem igaz! Mindig is vonzók voltunk. Gyönyörű hegyeink vannak és a szennyezés már a múlté” – mondja Bláhová. „Már évtizedek óta élvezzük a legtisztább levegőt.’
Szerinte a RE:START segítségével állami támogatásokat kaphatnának, hogy helyreállítsák, és másként hasznosítsák a barnamezős területeket.
Az Ústecký régió igazságos átmenetéhez a helyi közösségek bevonására lenne szükség, akik hozzájárulhatnának a társadalmi-gazdasági fejlődéshez. Eddig azonban viszonylag alacsony volt a közösség részvétele a jövőtervezésben.
Ha online hozzászólásokról és a RE:START programhoz való virtuális hozzájárulásról van szó, az emberek elég aktívak, de még mindig további érdemi részvételre és elkötelezettségre van szükség.
„Csak a közelmúltban több, mint 200 javaslatot kaptunk, hogyan javíthatnánk Mostban a dolgokon a helyi stratégiánkkal” – mondja Nekolová. „Próbálunk civilszervezeket és szakszervezeteket is bevonni a régió átalakításával foglalkozó bizottságokba.” A RE: START alelnöke szerint mintegy 500 aktív szervezet működik az Ústecký régióban.
Ahogy Bláhová polgármester látja, sok cseh közösség nincs hozzászokva a társadalmi részvételhez: a kommunista állam meglehetősen brutális módon kényszerítette ki a bányák fejlesztését, a környezettel vagy bármiféle demokratikus gyakorlattal mit sem törődve.
Irena Moudra Wunschova, az Ústí-i Zöld Párt tapasztalt aktivistája úgy véli, hogy több kommunikációra és a civil társadalom nagyobb részvételére van szükség. „Egyszerűen a bányáknak nincs jövője, le kell cserélnünk őket.”
Azaktivista szerint a bányák nemcsak szennyezéshez és mély társadalmi problémákhoz vezetnek, hanem korlátozzák a részvételt is. „Ezekre a bányaipari vállalkozásokra jelenleg az uram-bátyám módszer (nepotizmus)jellemző és a politikai maffiával vannak kapcsolatban” – mondja.
Vejét, Petr Globocnik-ot, nemrég Litvinov helyi tanácsosává választották a Zöld Pártot magában foglaló koalícióból.
„Számomra a RE:START még mindig egy rejtély, mivel csak nemrég indult el” – mondja Globocnik. „Persze a program még szinte semmin sem változatott eddig, de magasak az elvárások. Eddig propagandának hangzott, de újabbantöbb értékes információt kaptunk róla. A jó dolog az, hogy hálózatba összeköti a különféletématerületeken működő szervezeteket; ez csak segíthet a bányák bezárásában.”
„Az emberek rendkívül félnek attól, hogy elveszítik a munkájukat, így a cseh kormánynak be kell kapcsolódnia és kezelnie kell ezt” – mondja Bláhová, hozzátéve, hogy a régió fejlődése a bányák bezárásával kezdődik, valamint, hogy az Ústecký régióban élő lakosok túlnyomó többsége támogatja is ezt.
A polgármester pedig arra a következtetésre jutott, hogy „Európa-szertebeindul a széntermelés kivezetése, ez egyértelmű.